Kérdezz-felelek

Sokan vannak azon a véleményen, hogy nem érdemes megterveztetni házuknak gépészeti terveit, mert úgy érzik, pénzkidobás. Ha viszont valóban takarékoskodni akar, akkor éppen a tervezéssel teheti ezt meg.
A modernkori építőiparban már mások a körülmények, nem használhatók a régi, jól bevált ökölszabályok, és az épület hőtechnikai számítása után az is kiderülhet, hogy akár fele (!) akkora fűtési rendszer elegendő,  mint amit eredetileg beépített volna. Mondanom sem kell, ez a berendezéseket tekintve jelentős megtakarítás, adott esetben fele akkora kazán szükségeltetik, ami többszázezer forintos megtakarítást is jelenthet, és akkor a radiátorokról még nem is beszéltünk. Legyen Ön is bölcs, ne a tervezésen spóroljon, hanem a tervezéssel!

2006 ősze óta a Porotherm 38-as fal szigetelés nélkül, hőtechnikailag már nem megfelelő újonnan kiadott építési engedélyekhez. Érdemes ezért a hőszigetelésen gondolkodni. Én mindenképpen ajánlom mindenkinek, régi építésű házak esetén is, nem csak újaknál, hisz 10 cm vastag szigetelés esetén akár 30-40%-kal csökkenhet a fűtésre fordított energia, és pénz.

Manapság szinte elképzelhetetlen építkezés, ahol ne jönne szóba a hűtési igény, különösen a tetőterekben. Fontos viszont tudni, hogy a legjobb védelem a hő ellen nem a hűtés, ami kiviszi a meleget, hanem a szigetelés és árnyékolás, ami be sem engedi. A nagyméretű üvegfelületek ugyan szép látványt nyújtanak, és fényt engednek lakásunkba, ám a befele áramló hő egyik legfőbb támadási pontjai (főleg a délre néző ablakokra igaz).
A külső árnyékolás azért szükséges, mert ellenkező esetben számottevően nagyobb hűtésigény keletkezik, aminek következtében az építési és üzemeltetési költségek is jelentősen megnőnek. Fontos, hogy csak külső árnyékolók képessek kizárni a nyári meleget, a belső  árnyékolók (függöny, reluxa, stb…) nem alkalmasak. A külső árnyékolók a legmelegebb időszakokban takarékos üzemelést tesznek lehetővé.  Megjegyzem, külső árnyékoló eszköz lehet lombhullató fa is, mely nyáron árnyékol, télen átengedi a napsugarakat.

Szívesen mondanám, hogy igen, de hiú reményeket nem akarok táplálni.  Nagyon speciális esetekben lehet megoldani ezt a problémát. Egy biztos,  hogy nagyon nagy beruházást igényel, aminek megtérülése beláthatatlan.  Ezt leszámítva, csak cinikus ötleteim vannak: nem kell befizetnie a villanyszámlát, a leválást a közműszolgáltató elvégzi helyettünk.

 Szívesen ajánlom mindenkinek, nem csak azért, mert ezzel foglalkozom, hanem azért mert nekem is van.

Könnyen és egyszerűen megoldható. A melegvíz termelés tekintélyes része előállítható napenergiával, és amennyiben van még szabad hőenergia, azt át lehet irányítani a fűtésre. De hozzá kell tenni, hogy a radiátoros fűtés esetén nem gazdaságos. Akkor van értelme, ha rendelkezünk padló-,  fal-, vagy mennyezetfűtéssel.

A lehető legegyszerűbb formája a helyiségek túlfűtésének megakadályozása. Ha a helyiségek belső hőmérsékletét 1 C fokkal csökkentjük, akkor az energia felhasználás 5%-át tudjuk megtakarítani.  Termosztatikus radiátorszelepek felszerelése is sokat segíthet ebben.

Az energia felhasználás csökkentését a legegyszerűbben szigeteléssel lehet elérni. Ha már rávettük magunkat, akkor érdemes megfontolni, hogy milyen vastag legyen. 5 cm vastagság alatt nem érdemes foglalkozni vele,  de ha vastagabb, azzal az energiafelhasználásunkat drasztikusan csökkentjük. (Folytatás a következő kérdésnél)

 Nem csak a falakon szökik a meleg a házból, hanem a nyílászárókon keresztül is. Ezeket is érdemes jó hőszigetelésűre cserélni. Itt már egy kicsit bonyolultabb a dolog. A jó nyílászáró kis légáteresztő  képességgel rendelkezik, tehát a lakás nem szellőzik úgy, mint a régi ablakokkal. A szellőzésről magunknak kell gondoskodni. Ez történhet manuálisan az ablakok nyitásával, vagy gépi úton szellőztető berendezés alkalmazásával. Ahol vízpára keletkezik, ott különösen fontos a szellőzés megoldása.

Természetesen lehet kandallót is integrálni a fűtési rendszerbe, de a vásárlásnál figyeljünk, hogy vészhűtős kivitelű legyen. Ellenkező  esetben kénytelenek vagyunk nyitott fűtési rendszert építeni, ami jelentősen bonyolítja a rendszert, továbbá ne feledkezzünk el az égéshez szükséges levegő bejuttatásáról sem.

A házban ahol lakom az 1933 évben épült. A ház alapterülete 370 m2. Régen széntüzelésű kazán volt bent gravitációs fűtéssel, öntöttvas radiátorokkal. Majd a 70-es évek környékén bevezették a gázt. Ekkor még mindig gravitációs fűtés volt, ekkor kerültek be az ETI 50 kazánok. Kettő darab volt beépítve, melyből az egyik a tartalék. Társasházunk úgy döntött hosszas rábeszélésemre, hogy cseréltük le a kazánt. Két évvel ezelőtt a pályázatot megírtunk és nyertünk is ablak és kazáncserére 850 ezer forintot. Sajnos egy aláírás miatt az ablakcserét elbuktuk, de a valamivel tőbb mint 500 ezer még mindig élt. Hosszas tervezési és versenyeztetés után kialakult a rendszer. Az ablakcserék lezajlottak és beépítésre került egy Viessmann 35 kW kondenzációs kazán új kémény béleléssel. A meglévő rendszeren csak a radiátor szelepeket cseréltük ki, a nyitott rendszer maradt. Az átalakításnak köszönhetően 21% költség megtakarítás volt az előző évhez viszonyítva. Ez összességében nagyobb megtakarítást eredményez, mert a gázár emelkedés ebben nincs benne. További hozadéka a kazáncserének, hogy mi akik a felső lakásban lakunk a téli szünetet átfagyoskodtuk. Most egész télen egyszer sem fáztam. Tehát összességében megközelítjük a 30%-ot.

A költségeket nézve a beruházás 4 év alatt megtérül, úgy hogy a támogatást is figyelembe vesszük és a kazánunk egy új szerkezet a régi helyett. A kazáncsere rövidesen napirendel lett volna. Az egyik kazánunkra már azt mondták a sokadik lyukadás után, hogy javíthatatlan.

Sajnos a szigetelés a ház kiakalítása miatt enm jöhet szóba. Homlokzatunk eléggé tagolt és a padlás is a tele akadályokkal, így a szigetelésről sajnos le kellett mondnaunk egyenőre. A tető felújításán idén túlestünk, így a szigetelés lesz a következő feladat.