| Ellmann.hu | > | Megújuló energiák | > | Hőszivattyúk |
Ebben a csoportosításban ez a kategória egy kicsit kakukktojás, hisz itt nem egy energiaforrásról, sokkal inkább egy módszerről van szó. Az energiaforrás sokféle lehet, viszont az alapelv minden hőszivattyúnál ugyanaz: a környezet tömegében tárolt hőmennyiséget kiszivattyúzva felhasználjuk fűtéshez, vagy hűtéshez. A megújuló energiaforrások közül ez az egyetlen csoport, mely önállóan is képes házunk fűtéséről/hűtéséről gondoskodni. A hőszivattyúk energiaforrása lehet talaj, levegő, vagy éppenséggel víz.
Talajból vételezett hő
Vízből vételezett hő
Levegőből vételezett hő
Talajból vételezett hő
Ez esetben a hőszivattyú a földnek azt a tulajdonságát használja ki, hogy 10 méter mélység alatt a talajnak mondhatni állandó a hőmérséklete. Ebből energiát nyerhetünk, mely hőtermelőnk hőforrás oldalát képezheti. Két fajtáját különböztethetjük meg, a talajkollektort, illetve a talajszondát. Az alábbi ábrákon jól megfigyelhető a kettő közötti különbség.
Talajkollektor esetén a kertben nagyobb felületen (a ház hőszükségletének megfelelően), min. 2 méteres mélységben kell egy csőkígyót lefektetni. Ez tölti be a talajkollektor szerepét. Hátulütője a dolognak, hogy viszonylag nagy területet igényel.
Talajszonda esetén, az ábrának megfelelően, egy fúrt lyukba helyezik a csővezetéket, majd kiöntik betonnal. Ez esetben a mélyrefutó csővezeték gyűjti be a talaj hőjét. Több szonda esetén (számukat is a hőszükségleti számítás határozza meg) a szondáknak egymástól minimum 6 méterre kell elhelyezkedniük. Hátránya, hogy a szondák fúrása költséges, sziklás talaj esetén, pedig szinte lehetetlen.
lap tetejére
Vízből vételezett hő
A víz rendkívül jó hőtároló anyag, nagy fajhőjének köszön- hetően. Viszont ahhoz, hogy Ön is vízből tudjon hőt kinyerni, mindenképpen nagyobb vízmennyiségre van szükség. Nagyobb vízmennyiség alatt komoly méretű tavakat kell érteni, esetleg folyamot, patakot (esetenként akár jó vízhozamú kutat is), így a jobbra látható kép csupán illusztráció, hasonló méretű kacsaúsztatókból nem igazán lehet hőt kinyerni. Leginkább hűtésre lehet használni jó hatásfokkal. A kutas rendszerek problémája a nem stabil – állandó – vízhozam.
Érdekesség: A vízből vételezett hő felhasználására Stockholm a legjobb példa. Azért Stockholm, mert itt az egyik városrész hűtésrendszerét hőszivattyú biztosítja. A közeli tengeröbölben 20 méteres mélységben állandó a hőmérséklet, így egy speciális rendszerrel oldják meg a helyi távhűtést (bizony ám, távhűtés, így a város mentesül a nagy energiafelvételű klímaberendezésektől).
lap tetejére
Levegőből vételezett hő
Bár biztos sokan meglepődnek, de szintén azok közé a megoldások közé tartozik, melyek akár biztosíthatják háza fűtését is. Alapvetően azon az elven működik, mint a legtöbb folyadékhűtős klímaberendezés. A levegőben található hőt „kivonja”, és azt lakása fűtésére használja fel, ez a rendszer megfordítható és ekkor a lakás hűtését biztosítja. Egyértelmű előnye, hogy ugyanazzal a berendezéssel a ház fűtését és hűtését tudjuk biztosítani. Egyetlen komolyabb hátránya nem annyira műszaki, mint esztétikai.
Ne felejtse: A levegős hőszivattyúknak számos alakjuk van, némely rendkívül szolid, nem kell rögtön az ábrán látottak alapján megijedni tőlük!
lap tetejére